Szingapúr

Rövid történelmi áttekintés:
„Ez az a hely, amely múltja megbecsülésével néz a jövőbe.”

A legkorábbi írásos emlék a 3. századból, egy kínai okmányból származik, amely már említi Szingapúrt , mint „ Pu-Luo-Chung”-ot ( sziget, a félsziget végénél.)
A 14. Századra Szingapúr a hatalmas (maláj) Vijayan birodalom részéve ált, mint „Sea Town” (tengeri város). Ez sem volt kevésbé találó és precíz, mint a 3. századi elnevezés.
Stratégiai jelentőségű fekvése a Maláj félsziget csúcsán, a tengeri utak természetes csomópontjában, önként kínálta a lehetőséget a tengerészeti „mesterség” és hajózás megismerésére, itt hajózott a kínai dzsunkáktól az indiai vesselekig, az arab dhow-tól (gyorsjárású, vitorlás, kereskedő hajó) a kecses szkúnerektől a portugál hadihajókig a kor valamennyi vízi alkalmatossága.
A 14. században kapta ez a kicsi, de meghatározó helyen fekvő sziget a nevét is „Singa Pura” vagy „Oroszlánváros”
A legenda szerint, a (maláj) Sri Vijayan herceg, valószínűleg optikai tévedésből, egy hatalmas tengeri szörnyet, egy halfarkú oroszlánt látott felbukkanni a habokból, és megszületett a legenda és Szingapúr máig megőrzött, modern neve.
A 18. században a rohamosan növekvő Brit birodalomnak szüksége volt egy stratégiai bázisra, egy „halfway house”-ra, hogy „félúton” a gyarmatokon hajózó flottájuknak védelmet biztosítsanak, elvégezhessék a szükséges javításokat, feltöltsék az ivóvíz, és élelmiszer készleteket, de nem utolsó sorban azért, hogy megelőzzék a hollandokat a térhódításban.
Mindez kissé szemben állt azzal a politikai háttérrel, amellyel Sir Stamford Raffles Szingapúrt szabad-kereskedő városnak nyilvánította. De a következetes szabadkereskedelmi politika olyan vonzerőt gyakorolt a kereskedőkre, hogy a városállam rohamos fejlődésnek indult. Ázsiából, a Közel-Keletről, de még a távoli Egyesült Államokból is megindult a letelepedés. 1824-re, öt évvel a modern Szingapúr megalapítása után, a város lakossága 150-ről, már tízezer főre emelkedett.

1832-ben Szingapúr lett a kormányzósági központja a tengerszoros településeinek: Penangnak, Malaccának és Szingapúrnak. A Szuezi Csatorna 1869-es megnyitása, a szikra- távíró és a gőzhajózás általános elterjedése tovább növelte Szingapúr fontosságát, és ezzel vitathatatlanul központjává vált a Kelet és Nyugat közötti rohamosan növekvő kereskedelemnek.

Szingapúr a 14-ik században a Maláj félsziget háborús színtérré vált, amikor Sziám (ma Thaiföld) és a jávai Majapahit birodalom között kirobbant a harc. Öt évszázaddal később, a II. Világháború idején, ismét véres harcok színtere lett. A várost úgy jellemezték, mint bevehetetlen erődöt, de a japánok mégis elfoglalták. A japán hadserege parancsnoka, Yamasita ezredes, akit maláj tigrisnek is neveztek, 1941-ben, villámháborúban elfoglalta a Maláj félszigetet. A lerohanásban 200.000 japán katona vett részt. Szingapúrt három fronton támadták, sikeresen.

A város sorsa megpecsételődött, amikor 1942. február 13-án a japánok elfoglalták a Szingapúr folyón a Kent hidat és az Alexander Roadon lévő kórházat, ahol elrettentő példaként legyilkolták a betegeket, az orvosokat és a teljes személyzetet. A japánok egy hét alatt foglalták el a teljes szigetet. 140.000 hadifoglyot ejtettek, a britek mellett indiai és ausztrál katonákat is. A katonákat részben azonnal kivégezték, részben kényszermunkára hurcolták el őket. Az angolok itt szenvedték el történelmük legsúlyosabb vereségét. Sokan támadták Churchilt, és azzal vádolták, hozzájárult Szingapúr feladásához, hogy ezzel (is) kényszerítse az Egyesült Államokat a háborúba való belépésre.
A kegyetlen japán megszállás alatt még további, közel 50 ezer brit katonát végeztek ki. Sentosa szigetén, ahol a Changi beach homokját vörösre festette a vér.
Szingapúr a háború befejezése után ismét angol koronagyarmat lett, 1963 -ban csatlakoztak a Maláj Államszövetséghez, és 1965. augusztus 9-én kikiáltották a független köztársaságot.

Legfontosabb látnivalók
Gyarmati negyed
A Szingapúr folyótól északra fekvő városnegyed, ahol Sir Stamford Thomas Raffles 1819januárjában partra szállt. Összehasonlítva a China Town-nal, vagy Little Indiával, talán „hidegnek” tűnik. A házak itt inkább nagyok, mint lakályosak.

Padang (jelentése malájul: játékmező)
Szingapúr legnagyobb sport és egyéb ( kulturális) rendezvényeinek ad otthont.
Területét sok pénzzel és munkával a tengertől hódították el, feltöltéssel. 1819-ben, Szingapúr alapításakor, brit és indiai katonákat szállásoltak el itt. A hely eredeti neve Plain volt, csak 1942-ben, amikor Szingapúr elesett változtatták a nevét Padangra. Itt volt a gyűjtőhelye mind a gyarmati lakosoknak, mind az elfogott katonáknak, mielőtt a japánok a civileket internálták, a katonákat pedig a különféle hadifogolytáborokba szállították Malajziába, vagy Sziámba kényszermunkára. (Híd Kwai folyón)

Changi börtön
Eredetileg 600 fő elhelyezésére építették, de a II. Világ Háború idején a japánok 3500 foglyot zártak be ide. 1944-ben még ez az elképesztően magas szám is jelentősen megnövekedett, amikor 12.000 amerikai, ausztrál és brit katonát zártak be ide. James Clavell regénye, a King’s Rats állít emléket a szörnyűségeknek.

Legfelsőbb Bíróság ( City Hall, Városháza)
Korábban elegáns szálloda volt, a Hotel Europe. Neoklasszikus stílusban építették indiai fegyenc (munkások) Az épület 1929-ben készült el, hihetetlen alacsony
költségen, mindössze 2 M $ ráfordítással. 1945. szeptember 12-én itt tették le a japánok a fegyvert. Itt kiáltották ki 1965-ben a köztársaságot. Ebben az épület kap helyet a Legfelsőbb Bíróság is.

Tam Kim Seng Szökőkútja
Szingapúr városa Tam Kim Seng, gazdag kínai kereskedő emlékére állította, aki 1857-ben 13.000 $-t adományozott az első városi vízmű elkészítésére, hogy a városlakók ingyen juthassanak egészséges ivóvízhez. Ebben az időben megdöbbentően magas volt Szingapúrban a halálozási arányszám, a népesség csak a bevándorlás következtében nőtt, és mindezt, joggal, a piszkos, fertőző víz rovására írták.
Szingapúr ma is azon kevés városok közé tartozik, ahol meg lehet inni a csapvizet!

Parlament
Szingapúr legrégebbi kormányzósági épülete, 1827-ben építette John Maxwell, gazdag jávai kereskedő, (Sir Raffles barátja) de soha nem lakott benne. Az épület előtt álló bronz elefánt a sziámi király Chulalongkorn ( V.Rama) ajándéka, amelyet 1871-es látogatása emlékére adományozott Szingapúrnak.

Raffles Hotel
„ Tigris lövés a Raffles Hotelben” adták hírül a szenzációt 1902-ben a Times sorai. A vad bengáli tigrist éppen akkor ejtették el, amikor a biliárd szobán sétált keresztül. A Raffles Hotel egész stílusa és történelme árasztja az egzotikus legendákat.
A szálloda valóban csodálatos és méltán világhírű a teakfából készült faragott lépcsőivel, hatalmas verandáival, bárjával és pálma-kertjével. A szigeten itt vezették be először az elektromos világítást, a mennyezeti ventillátort és a francia szakácsot. Somerset Maugham szavait idézve „ ….az egzotikus kelet minden csodáját a rendelkezésünkre bocsátja.” Maugham történetei is segítettek világhírűvé tenni a szállodát.
A főépületet 1889-ben fejezték be, a szálló igazi fénykorát az 1920-as években élte, de amikor a nagy világválság idején (1930) összeomlott a maláj nyersgumi ipar, a szálloda akkori tulajdonosa, és igazi felvirágoztatója, Arshan Sarkies is tönkrement, rövidesen meg is halt és a szálló aranynapjai is vele haltak.( A Sharkies testvérek építették a nem kevésbé híres bangkoki Oriental Hotelt is.)
Itt szolgálták fel először, 1915-ben, a világhíres koktélt, a Szingapúr Slinget. Ne felejtsük, legalább egyszer megkóstolni ezt üdítő, de mégis kicsit bódító italt, amelyet a Világ számos bárjában kevernek, de azért mégis csak az eredeti az igazi. A Happy Hour idején fél áron kapható.

China Town
A gyarmati negyedtől a Szingapúr folyó választja el. Ez volt és ez maradt ma is a pénzügyi és kereskedelmi negyed. Itt található a legtöbb felhőkarcoló, de szerencsére nem rombolták le teljesen a régi, varázslatos hangulatú kis házakat, ahol ma is remek éttermek és kis kávéházak találhatók. A kínai negyed régi kereskedő házai védettek, csak felújítani lehet őket, bontani nem.

Shenton Way ( A Wall Street szingapúri megfelelője)
A pénzügyi központ legfontosabb utcái: Raffles Road, Robinson Road és a Cecil Street. A városnegyedre a legjobb rálátás a Benjamin Sheares hídról, vagy csónakból a Batam felől adódik. A legmagasabb felhőkarcoló az U.O.B épülete.

United Overseas Bank
A 280 méter magas, nyolcszögletű torony az egymásra tornyozott pénzérméket akarja szimbolizálni. Ez a legmagasabb felhőkarcoló. Érdekessége, hogy ez az épület ad otthont az évente megrendezésre kerülő függőleges maratoni futásnak. A versenyzőknek hatszor kell megtenni a távolságot fel és lefele, ez 4.692 lépés (lépcső). A rekord 27 perc alatt van!

Little India
Építészete hasonlít a kínai negyedéhez, sőt ha gyalogosan sétálunk, hirtelen nem lehet megállapítani, hogy már Little Indiában vagyunk, vagy ez még darab Kína. De a kardamon aromája, a turbános tamilok látványa, a káprázatos színű szárikat kínáló boltok segítenek eligazodni.

Chettiar Temple ( SRI THANDAYUTHAPANI)
A Canning Hill mögött, a Tank Roadon épült. A templomot Chettiar gazdag hindu pénzkölcsönző építette. A gyönyörű mennyezetet 48 db murális, festett üvegtábla díszíti, amelyet a felkelő és a lenyugvó Nap sugarai is megvilágítanak.

Arab Street ( Kampong Glam)
Ez a város maláj negyede, szívében a szultán mecsetjével, fontos szerepet játszik Szingapúr kulturális életében. Itt működik egy Korán-iskola is. De ez a városrész korántsem olyan attraktív, mint a China-town.

Szingapúr folyó és a City
Merlion
A Szingapúr folyó torkolatánál áll a város jelképe, a félig hal, félig oroszlán Merlion misztikus szobra, amely egy helyi szobrászművész 1972-ben készült alkotása.
A szó: Singa Pura szanszkrit eredetű, jelentése: Lion-City, Sea Town.

Elgin Bridge
Lord Elgin volt India egyik köztiszteletben álló, általános kormányzója, az Ő emlékét őrzi az 1929-ben, a folyó felső szakaszán épült híd, amely a China Town-t köti össze Little Indiával.

Orchard Road
Míg a korábbi látványosságok Szingapúr történelmi negyedében találhatók, az Orchard Road a modern Szingapúr szimbóluma. Gyönyörű szállodák, éttermek és hatalmas bevásárló központok sorakoznak itt egymás mellett. Az utca esti kivilágítása olyan káprázatos, mintha egész évben Karácsony lenne. Ez Szingapúr vásárló utcája és bevásárló paradicsoma. Megvásárolhatók itt a világ legmárkásabb árui és azok (lényegesen olcsóbb) másolatai is. Copy watch!

Az 1800-as évek közepén ezen a területen még hatalmas kókuszdió ültetvény volt. 1945-ben egy gazdag kínai bevándorló M.Tang (kínai császári) birodalmi stílusban egy hatalmas üzletházat épített. Ezt az épületet 1982-ben lebontották és a helyén, pagoda stílusban felépítették a Mariott Hotelt (régi nevén Dynasty-t)

Botanikus kert
Az Orchard Road nyugati végénél, 47 hektáros területen közel félmillió fajta, csodálatosan telepített és gondozott növény található.

Nemzeti Orchidea Kert
700 különleges egyéni fajta és 2.000 hibrid orchidea bemutatásával ez a Világ legnagyobb orchidea kiállítása.
1928 óta az orchidea Szingapúr nemzeti virága.

Jurong Park ( Bird Park)
Gyönyörű parkban itt mutatják be Délkelet Ázsia madár világát. A kert egyik látványossága a 30 méter magas, mesterséges vízesés. 1500 fajta madár él itt, hatalmas papagájok, baglyok, gémek, kivik és flamingók. Naponta többször van madár-show.

Jurong hűllő ( reptile) Park
A Bird parkkal szemben, közel 100 különféle fajta hüllőt mutatnak be természetes körülmények között.

Night Safari
Az Állatkert közelében, 40 hektáros trópusi esőerdőben, 1200 állat (110 faj) képviselője él, köztük indiai oroszlán, tigris, nagy indiai rinocérosz, halászó macska, csíkos hiéna. A látogatók kb. 40 perces vezetett túrán vehetnek részt, kocsin, vagy gyalog ösvényen. Világítást a hold fénye ad.

Sentosa Sziget
A neve békét, nyugalmat jelent. 1970-ig brit katonai támaszpont volt. Különösen a hétvégeken hatalmas itt a tömeg és nyoma sincs a névadó „nyugalomnak”. A látogatók 45%-a külföldi.

Látványosságok:
Múzeumok
Szingapúr történelmével ismerkedhetünk meg az Images of Singapore, a Pioners of Singapore és Surrender Chambers ( a fegyverletételt bemutató) kiállításokon. A múzeum viaszfigurái eltérnek a Mme Tussaud alakjaitól.

Maritime Múzeum
A csónak formájú épület a Szingapúri kikötőt és annak fejlődését mutatja be, a kis halászcsónakoktól a modern tengerjárókig.

Butterfly Park
A világ legnagyobb szabadtéri pillangó és rovar bemutatója. Egy hektáros területen természetes körülmények között, 2500 fajta pillangót mutatnak be, fejlődésük minden szakaszában.

Underwater World
Ez Ázsia legnagyobb akváriuma. Százméteres, mozgójárdás üveg tetejű alagútból tanulmányozhatjuk több, mint 5000 fajta tengeri élőlényt. Megfigyelhetjük az Óceánok óriásait, köztük a félelmetes elektromos ráját és a barlangjukból zsákmányukra leső gyilkos murénákat.

További látványosságok:

Zenélő szökőkút, esténként zenés lézer – showal , a Merlion (a város szimbóluma, a halfarkú oroszlán) 37 méteres ( 12 emelet magas) megvilágított szobrával. Az előadás kétszer félórát tart.

Volcanoland , multimédia show, a virtuális vulkán félóránként „tör ki” azok részére, akik erre külön befizetnek.
Orchidea kert, a hajóállomás közelében, 200 fajta orchideát mutatnak itt be, a kis halastóban különleges díszpontyok láthatók, japán teázó és más látványosságok várják a látogatót.
Fort Siloso Szingapúr egyetlen, nemrég felújított, eredeti, megmaradt erődítménye, amelyet az 1880-as években építettek, hogy a nyugati Keppel kikötő szűk bejáratát őrizze.
Az erőd különösen azok számára nyújt maradandó élményt, akik a város ostroma iránt érdeklődnek. Bár ez az erődítmény volt hivatva védeni a tenger felől a várost, a japánok viszont északról támadtak… Felfedezhetjük a korabeli alagutakat, géppuskafészkeket, és a tengerszorost védő tüzérségi állásokat.
Sun World, Siloso Beach - varázslatos lagúnái nyújtanak napozási, úszási lehetőséget, de bérelhetünk windsurf-öt és vízi biciklit is. A partokra többtízezer köbméter aranyszínű homokot szállítottak, a strandokra 300 fejlett kókuszpálmát és több mint száz, pompásan virágzó díszcserjét ültettek.


Sir Thomas Stamford Raffles
Raffles apja egy rabszolgákat szállító tengerjáró hajó kapitánya volt. Amikor a fiú 14 éves lett, apja nem tudta tovább vállalni iskoláztatási költségeit, ezért fiatal kora ellenére csatlakozott a Kelet Indiai Társasághoz.
A fiú szorgalmasan dolgozott, ezért 10 évvel később, 1805-ben Penangba küldték, kormányzósági másodtitkárnak, Olyan kiemelkedő munkát végzett, hogy 21-szeres fizetésemelést kapott. Megtanult malájul és rövid időn belül igazi szaktekintélynek tartották.
1810-ben Kalkuttába látogatott, ahol India általános kormányzója Jávára irányítja és kinevezi kormányzónak.